Nemrég Földünkkel összeütközött és a légkörben felrobbant a 2008 TC3 jelű, közel 3 méteres kisbolygó

Orbit Diagram of Asteroid 2008 TC3

—–

Ilyen események állítólag havonta történnek, de ritkán értesülünk róluk.

Fantáziarajz a Tunguz-eseményt kiváltó üstökösről.

———————–
Közel 5500 földközeli objektumot ismerünk, amelyek közül az egy kilométernél nagyobb átmérőjű testek az igazán veszélyesek.

Asteroid	Asteroid

Ezek akár kontinensnyi területet is elpusztíthatnának, és az ellenük való védekezési módszerek még csak papíron léteznek. Vagy filmekben.

————————-

One more Bruce Willis superhero film is The Armageddon (1998).

———————–

A becsapódás lehetősége azóta az érdeklődés középpontjába került.

Fantáziarajz egy nagyobb becsapódásról

———————

A 2003 TC3 jelű apró, közel 3 méteres égitestet október 6-án fedezték fel, majd ezután alig 24 órával be is csapódott Szudán felett a Föld légkörébe. Valahol a 20-40 kilométeres magassági zónában - közel 1 kilotonnás erejű detonációt és erőteljes fényjelenséget produkálva - felrobbant.

A kisbolygó felrobbanása nyomán támadt hanghullám (NASA)

—————–

A 2008 TC3 jelű égitestet október 6-án fedezték fel az arizonai Mt. Lemmon teleszkóppal, a Catalina Sky Survey nevű kisbolygókereső program keretében. Kiszámították a pályáját. A kutatók nem azonnal jöttek rá, hogy az objektum másnap a Földbe csapódik.

Szerencsére ez egy nagyon apró kisbolygó volt.

Ezt most megúsztuk…

—————-

1975 és 1992 között 136 olyan légköri robbanást észleltek az úgynevezett geostacionárius pályán mozgó műholdak, amelyek néhány méteres, a légkörben megsemmisülő kisbolygóktól következtek be - de a megfigyeléseket azok katonai jellege miatt sokáig titokban tartották.Mára világossá vált: a bolygónkat övező világűrben számos olyan objektum kering, amelyek  összeütközhetnek a Földdel.

Néhány ezer évente igazán komoly becsapódásokra is számíthatunk. Erre körülbelül 12 900 évvel ezelőtt Észak-Kanadában volt példa. A körülbelül 1,5 kilométer átmérőjű objektum találkozott bolygónkkal, a felszínen vagy nem sokkal a felszín elérése előtt robbanhatott fel. Az esemény Kanada egyik gyémántban gazdag területe felett következett be, és sok gyémántszemcsét szórt szét nagy területen - talán ez is közreműködött a fenti rétegben található gyémántszemcsék területi elterjedésében. A katasztrófa a Tunguz-eseményhez hasonlóan ledöntötte a növényzetet, és fel is égette azt. Feltehetőleg egy üstökösmag vagy laza szerkezetű kisbolygó okozta a katasztrófát. Számos állatfaj - közöttük a gyapjas mamut - kihalt a becsapódás következtében.
—————-

Még nagyobb - globális következményeket okozó - becsapódások a tudósok szerint nagyjából 65 millió évente történnek.

Fantáziarajz a 65 millió évvel ezelőtti becsapódásról (Don Davis)

——————

65 millió évvel ezelőtt a földi élőlények legalább 75%-a tűnt el a bolygóról örökre. Köztük a Földet 160 millió éve uraló dinoszauruszok zöme.

A becsapódási modellek alapján tudjuk, hogy a 180 km átmérőjű Chicxulub-kráter keletkezésekor a légkörbe kirepülő törmelék tartós és globális sötétségbe, úgynevezett “becsapódási télbe” borította a Földet. Ez katasztrofális következményekkel járt az élővilágra nézve, a növények nem vagy alig tudtak fotoszintetizálni. A növényzet elsorvadásával pedig a táplálékláncok többsége összeomlott.

A Chicxulub-kráter földrajzi elhelyezkedése

———————

Nagy pusztulással járó becsapódások máskor is előfordultak a Föld történelmében. A perm időszakot lezáró, 250 millió évvel ezelőtti katasztrófa következtében a földi fajok körülbelül 90%-a pusztult ki.

A perm/triász határnál történt fajkihalás gyanúsítottja, a körülbelül 250 millió éves Bedout-kráter Ausztrália északnyugati partvidékén.

————————-

Fenyeget-e bennünket ilyen veszély a jelenben vagy a közeljövőben?

————–

Földközeli égitesteknek azokat nevezik, amelyek 1,3 CSE-nél közelebb jönnek a Naphoz pályájukon (1 CSE = 1 csillagászati egység = 1 közepes Föld-Nap-távolság = 150 millió km).

Az ilyenek pályája vagy eleve keresztezi a Földét, vagy könnyen ilyenné alakulhat - becsapódásukkal tehát számolni kell. A földközeli égitestek lehetnek üstökösmagok és kisbolygók. Az 1 kilométernél nagyobbak a  legveszélyesebbek.

Az ismert földközeli objektumok száma ötezer, az összes egy kilométernél nagyobb földközeli égitestek száma becslések szerint 1000-14 000 között lehet.
—————-

Apophis

————–

Ennek az égitestnek a neve az utóbbi időkben sűrűn szerepel a világsajtóban. Volt már olyan híradás, amelyik azt jósolta, hogy bolygónkba fog csapódni. A jelenlegi tudományos közvélekedés szerint 2029 áprilisában körülbelül 36 ezer kilométerre fog elhaladni Földünk mellett.

A tervek szerint egy európai készítésű űreszköz, az APEX-szonda 2014januárjától vele azonos pályára állna és három éven keresztül kísérné a kisbolygót.

Fantáziarajz az Apophis-kisbolygót tanulmányozó APEX-szondáról (Astrum)

——————————————–

Fontos annak megállapítása, eltalálhatja-e anyabolygónkat az objektum.

 Az Apophis.

————————-

A körülbelül 300 méteres - mondjuk egy Tunguz-esemény előidézésére alkalmas - kisbolygók viselkedésének előrejelzése  csaknem lehetetlen, mert mozgásukat olyan alig ismert tényezők is befolyásolják, mint az úgynevezett Yarkovsky- és a YORP-hatás.

————

Évente átlag 20 ezer tonnányi meteorikus anyag záporozik a Földre. A bolygónkba csapódó nagyobb objektumok látványos fénycsíkot húzva égnek el a légkörben.

Az intenzív meteorbombázások oka lehet például egy kisbolygó széttöredezése a Naprendszerben. A legnagyobb ilyen jellegű esemény a Veritas kisbolygó 8,5 millió évvel ezelőtti ütközése é széttörése lehetett.

Asteroid Veritas

———————-

Egy másik esemény a Karin kisbolygó katasztrófája lehetett.

A földközeli 2004MN4 kisbolygót 2004. december 18-án Gordon Garradd pillantotta meg Ausztráliából a Siding Spring Survey kutatóprogram keretében. Az akkori számítások szerint úgy becsülték, hogy 2029. április 13-án közel kétszeres Föld-Hold távolságban fog elhaladni bolygónk mellett. Ezzel ez lett az első objektum, amely a kozmikus katasztrófák “földrengés-skáláján”, az úgynevezett Torino-skálán elérte a 2-es fokozatot. A Torino-skála valamely földközeli égitest által kifejezett veszély nagyságát jellemzi. Értéke az égitest méretéből és a becsapódási valószínűség együtteséből áll össze.

2004 MN4

—————-

Tuotatis

———-

Ez a kisbolygó 2004 körül fenyegette világvégével az emberiséget.

——————–

2004. szeptember 29-én a torz ellipszoid alakú, 4,6 x 2,4 kilométeres Toutatis - amely a legnagyobb ismert kisbolygók közé tartozik - földközelbe kerül. Az égitest a legnagyobb ismert kisbolygók egyike, 1989-ben fedezték fel, és négyévente kerül földközelbe.

——————

A Mars és Jupiter közötti aszteroida övben az 1 kilométernél nagyobb kisbolygók (aszteroidák) száma százezernél - újabb becslések szerint több mint egymilliónál is - többre tehető. A fő övben jelenleg 80 olyan kisbolygót ismerünk, amelynek átmérője meghaladja a 100 kilométert. Ezek közül eggyel összeütközni nyilvánvalóan a civilizáció végét jelentené.

—————

A legveszélyesebbek természetesen azok a kisbolygók, amelyek metszik a Föld pályáját. Ezeket azonban igen nehéz felfedezni. Egyrészt azért, mert kicsik és nagyon haloványak. Nem a Naprendszer fősíkjából ékeznek, és a csillagos éghez viszonyítva még akkor is parányi az elmozdulásuk, ha közelednek.  Ha meg éppen a Nap felől érkeznek, észrevehetetlenek.

—————-

Számos szakember véleménye szerint a nagy becsapódások az evolúció hajtómotorjaként működtek a földtörténet során. A Földbe való becsapódások gondolatát csak a XX. század 60-70-es éveiben fogadták el, Eugene Shoemaker csillagász-geológus munkásságának köszönhetően. Azóta folyamatosan követik a potenciálisan veszélyt jelentő égitestek pályáit, miközben egyre többet fedeznek fel belőlük.

Eugene Shoemaker

———————-

Mit tehetünk ellene?

————

Amit olvastam ezzel kapcsolatban, mind scifis, de - sokkal kevésbé meggyőző, mint a jó SF.

Szóval:

———————-

1. A fenyegető objektum pályájának módosítása

Hogy ez mit jelent?

Hajtóművet szerelünk fel rá…

Felszíni robbantást hajtunk végre rajta…

(Ne röhögjetek, valóban ilyeneket írnak.)

————————

2. Az égitest teljes szétrobbantása.

Nukleáris rakétákat kellene elhelyezni a Föld-Hold Lagrange-pontokban, ahonnan könnyen és gyorsan célba érhetnének.

Lagrange points

———————

3. Az égitest lézeres hevítése

Ez már eléggé scifisen hangzik. Ha a kisbolygó összetétele jeges, akkor ez kilövelléseket okoz…. stb. Meg lehet írni.

—————

De hogy a lézer hogyan kerül érintkezésbe a kisbolygóval?

————

Majd csak kitalálunk valamilyen csodafegyvert…

——————————-

Majd megoldjuk így.

—————-

Vagy így.

————————-

Esetleg így.